Bár hazánkban még jó ideig nem lesz (valószínűleg) e-learning módszertani szakértőket képző egyetemi szak, játszunk el a gondolattal, és nézzük meg, hogy hogyan is nézne ki a tanterv egy ilyen képzésen.

A módszertani szakértő, angolul Instructional Designer, az a személy, aki megálmodja, az esetek többségében le is vezényli, és egyre gyakrabban technikailag meg is valósítja az e-learning kurzusokat. Nagyon nehezen körülhatárolható munkakörről beszélünk, egyfajta jolly-joker pozíció, ahol nagyon sok területtel kell képben lenni.

Nézzük az órákat:

1. Projektvezetés – Kezdve az ütemtervek megírásától, a pénzügyi tervezésen át,  a projekttagok koordinálásával bezárólag már magában csak ez a terület is nagyon sokrétű. Rengeteget számít a gyakorlat, de néhány hasznos fogást, projektvezetési módszert könyvekből is elleshetünk. A projekt sikerességéhez elengedhetetlen, hogy a módszertani szakértő (ha ő egy személyben a projektvezető is) hatékonyan lássa el a feladatát.
2. Didaktika, tanítás módszertan – Ismerünk kell a tanítás módszertanát. A bevésés, gyakorlás, ellenőrzés módszertankészletét. Nekünk kell eldönteni, hogy az egyes anyagrészeket milyen módszerrel a leghatékonyabb megtanítani. Gondoskodnunk kell a gyakorlásról is, majd a megszerzett ismereteket ellenőriznünk is kell valamilyen formában.
3. Pszichológia – Fontos, hogy tisztában legyünk az életkori sajátosságokkal, a motiváció eszköztárával.
4. Írás – Helyesírás, stílusismeret, nyelvhelyesség, fogalmazás. Ezek mind-mind elengedhetetlen ismeretek egy MSZ-nek. Számtalan szöveget kell a tananyagban megfogalmazni, így ha ezek nem jó stílusúak, nehézkesek, vagy netalán hemzsegnek a hibáktól, nagyon le tudják rontani a tananyag színvonalát és a tanulási élményt.
5. Design – Ahhoz, hogy jó tananyagot tudjunk készíteni nagyon fontos, hogy tisztában legyünk a design alapszabályaival ( kontraszt, igazítások, ismétlődés, koherencia), a tipográfiával, a színelmélettel. Persze, gondolhatjuk azt, hogy ez a grafikus feladat, de neki is sokkal egyszerűbb dolga van, ha már mi magunk ezen szempontok szem előtt tartva tervezzük meg az oldalakat. Az sem árt, ha mi is el tudunk készíteni egyszerűbb grafikai elemeket grafikai programokban. (Photoshop, Illustrator stb.)
6. Multimédia szerkesztés – Hasznos lehet, ha értünk a videó- és hangvágó programokhoz.
7. Fejlesztés – Ismernünk kell legalább azt a technikát, amiben a fejlesztésünk történik, legyen az HTML, Flash vagy egy tananyagkészítő szoftver. Nem kell programozókká válnunk, de ahhoz, hogy a lehetőségeinket és határainkat fel tudjuk mérni, muszáj kicsit beleásni magunkat a technikai oldalba is. Ezen felül természetesen a minél több, annál jobb elve érvényesül. Kezdjük a HTML-el és CSS-el, majd folytassuk a programozás alapjaival. Ha nagyon bátrak vagyunk egy-egy  programozási nyelvet is megtanulhatunk (pl. JavaScript).
8. LMS-ek – A legtöbb kész tananyag LMS-ekbe (Learning Management System – oktatási keretrendszer) kerül. Már a tervezés szakaszában ismernünk kell az adott keretrendszer sajátosságait.
9. Előadó készségek – Legyen az egy bemutató egy leendő ügyfélnél vagy egy szakmai konferencia, hasznos készség, ha gondolatainkat összeszedetten, érthetően tudjuk tálalni.
10. Angol nyelvismeret – A mai világban már elengedhetetlen, hogy beszéljünk angolul, de egy MSZ-nek ez még kiemeltebb fontosságú, hisz a szakmai anyagok 99% csak angol nyelven érhető el. Ha naprakészek szeretnénk lenni, akkor muszáj angolul olvasnunk.