Színpaletták

Posted on by

Nagyon sok összetevője van annak, hogy hogyan fokozhatjuk tananyagunk profi kiállását. Az egyik meghatározó dolog, amelyről úgy tűnik, hogy nagyon sokan még mindig elfeledkeznek, az a színpaletta összeállítása. Ha nem grafikussal dolgozunk, akkor ezt bizony nekünk kell megcsinálni. Szerencsére már számos, online eszköz van abban segítségünkre, hogy kellemes összhatású színeket találjunk, így merő nemtörődömség, hogyha nem figyelünk erre.

Én mit használok?

blog_szin

Nekem a Color Scheme Designer vált be a legjobban. Itt egy színkód megadása után máris válogathatunk a különböző paletták közül.

Nektek van bevált eszközötök? Írjátok meg!

 

Képzeletbeli tanterv módszertani szakértőknek

Posted on by

Bár hazánkban még jó ideig nem lesz (valószínűleg) e-learning módszertani szakértőket képző egyetemi szak, játszunk el a gondolattal, és nézzük meg, hogy hogyan is nézne ki a tanterv egy ilyen képzésen.

A módszertani szakértő, angolul Instructional Designer, az a személy, aki megálmodja, az esetek többségében le is vezényli, és egyre gyakrabban technikailag meg is valósítja az e-learning kurzusokat. Nagyon nehezen körülhatárolható munkakörről beszélünk, egyfajta jolly-joker pozíció, ahol nagyon sok területtel kell képben lenni.

blog
Continue reading →

A gamification margójára

Posted on by

Aki követi az e-learning legújabb trendjeit, már biztosan találkozott a gamification kifejezéssel. Ahogy a nevéből következik, ez nem jelent mást, mint a játékos, játékba csomagolt tanulást. Nagyon egyszerű alapvetésen alapul, az emberek szeretnek játszani, tanulni viszont általában nem. Mit tegyünk, hogy ez változzon? Hát persze, csomagoljuk az ismereteket játékos köntösbe. Hogy ez eddig nem jutott eszünkbe? Csak nekem sántít ez az érvelés? A fagyit is szeretjük…miért nem írjuk a tölcsérre a tananyagot?

Félreértés ne essék, jómagam is sok fantáziát látok a játékos tanulásban, azonban a gamification trendhullám nyomán megszülető megoldások közül csak elvétve akad, ami valóban eléri a célját.
Continue reading →

Cognitive load theory – “kognitív terhelés elmélet”

Posted on by

Számos bejegyzésemben megemlítettem már az e-learning egyik alapszabályát, miszerint felesleges, öncélú dolgokkal ne terheljük a tanulót a tananyagban, mert azok a tanulást hátráltatják. Nézzük most meg részletesen ennek a szabálynak az elméleti hátterét, és azt, hogy hogyan építhetjük be a gyakorlatba az alapvetéseit.

Az elmélet John Sweller nevéhez köthető, az angolszász szakirodalom Congnitive Load Theory-ként, vagy CLT-ként említi, tükörfordítással kognitív terhelés elméletnek fordítható, bár így elég kicsavartnak hangzik. Magyar nyelvű szakirodalomban nem találkoztam még az elnevezéssel, aki esetleg tudja, hogy mi a hivatalos fordítás, az ne tartsa magában.
Continue reading →

Hibák, amiket ne kövessünk el!

Posted on by

Folytassuk az aranyszabályokkal foglalkozó bejegyzések sorát. Ebben az írásban a tananyagokban leggyakrabban előforduló hibákat veszem sorra. Csak ismételni tudom magam, a tanulási élmény rovására megy, ha átgondolatlan, hibás a tananyagunk. Az e-learning anyagokat alapvetően önálló tanulásra használjuk a  (létezik úgynevezett blended learning is, ahol ez kiegészül klasszikus tantermi oktatással is, de ez hazánkban kevésbé elterjedt). Tanár hiányában a motiválás, érdeklődés fenntartás a tananyagra hárul. Ha ezeket a feladatokat a kurzus nem tölti be, akkor untatja a tanulót, csak egy újabb “nemszeretem” kötelezettség nyomogatni a Tovább gombot, és várni, hogy mikor fogynak már el az oldalak, hogy után visszamehessünk dolgozni. Ismerős? A továbbiakban felsorolt szabályok betartása önmagában nem garancia a jó tananyagra, de elengedhetetlen, stabil alapot nyújtanak a tovább építkezéshez.

unatkozik
Continue reading →

Milyen a jó tananyag design?

Posted on by

Nem csak az e-learning tananyag tartalmát kell aprólékosan megtervezni, hanem a vizuális megjelenését is. Mi tartozik ide? Az instrukciós elemek (feladat leírás, fontos részeket kiemelése stb.), a tananyag oldalak (szövegek, képek, margók, betűtípus stb.), a navigáció és egyéb tananyag funkciók vizuális kialakítása.

Egy átgondolatlan koncepció romokba döntheti az egész tanulási élményt. Ne feledjük az aranyszabályt, mindennek legyen funkciója, felesleges dolgokkal ne terheljük a tanuló munkamemóriáját, ne vonjuk el a figyelmét a fontos részekről. Például sok e-learning szakember követi el azt a hibát, hogy a vizuális elemeknek (képek, animációk) csak dekorációs funkciója van (pl. a bicikli fékről szóló szöveg mellett bicikliző ember képe). Ez a gyakorlat káros, hisz lényegtelen vizuális információkkal terhelik a tanulót.

bicikli

Continue reading →

Az ADDIE modell

Posted on by

Az ADDIE napjaink legelterjedtebb oktatásmódszertani modellje. Iránymutatásit betartva növelhetjük a projektek hatékonyságát. Az elnevezés egy betűszó, ami az angol Analyze (Elemzés), Design (Tervezés), Development (Kivitelezés), Implement (Megvalósítás) és Evaluate (Értékelés) tagokból áll. Ahogy a szavakból is látszik, a modell a tananyag készítése és alkalmazása összes szakaszát felöleli. E-learning tananyagkészítőként a leggyakrabban az első három és utolsó állomással találkozunk, de nem ritka, hogy a negyedikben, a megvalósításban is részt veszünk.  A továbbiakban az egyes szakaszokat fogom részletesebben bemutatni.

ADDIE

Continue reading →

Az e-tutor legyen veled!

Posted on by

Emlékszünk még Gem Gézára, a Microsoft Office segítőkész, de idegesítő gémkapocsára? Valószínű sokunknak ő jelentette az első találkozást az e-tutorokkal (az angolszász szakirodalom a pedagogical agent kifejezést használja, amit láttam már magyarul pedagógiai ügynöknek fordítva). Külföldön már szinte nincs is e-learning tananyag nélkülük, és tapasztalatom szerint a hazai módszertani eszköztárban is egyre nagyobb szerepet kapnak.
clippy
Continue reading →

Sablon megoldások kíméljenek – a visszajelzés

Posted on by

Gratulálunk, helyes a válasz! … Rossz válasz! … Próbálja újra! … Ezt elkapkodta!

Ha láttunk már e-learning tananyagot, akkor valószínűleg a fenti mondatok legalább egyikével is találkoztunk már. Vajon mekkora hozzáadott pedagógiai értékkel bírnak? Gondolom tűkön ül, hogy megtudja a választ, ezért nem is húzom az idejét, a megoldás: semekkorával. Ha érdekli miért, olvasson tovább.
Continue reading →