Hogyan írjunk jó tesztkérdéseket?

Tesztkérdéseket írni a világ legegyszerűbb dolga. 

1. Az állítás igaz

2. Az állítás hamis

Bármelyik választ gondolta helyesnek, igaza van. Tesztkérdéseket írni egyszerű, azonban jó tesztkérdéseket, már annál nehezebb. Napjainkban még mindig a legelterjedtebb módszer a felnőttoktatásban a megszerzett tudás ellenőrzésére a hosszú gyakorló- és vizsgatesztek kitöltése.

Teszt


Sok érv szól mellette:

  • egyszerű értékelni
  • egyszerű statisztikát csinálni belőle
  • (egy rossz) tesztsor összeállításához nem kell különösebb tudás – sem módszertani, sem technikai

A módszer tényleges hatásfokának vizsgálata egy külön bejegyzést érdemelne, ezért egyelőre maradjunk annyiban, hogy ha ennyire elterjedt ez a forma, akkor igyekeznünk kell a tesztsort a lehető legátgondoltabban összeállítani, hogy a tanuló eredménye és a tényleges tudása minél jobban fedjék egymást.

A továbbiakban néhány alapszabály:

  1. Ne a megtanult adatokat kérdezzük vissza, hiszen nem memória játékot játszunk. Próbáljunk meg olyan kérdéseket feltenni, ahol a tanulónak az adatokat, tényeket értelmeznie, értékelni, használnia kell. Hasznos lehet például az új ismeretet egy konkrét szituációban alkalmazni.
  2. A kérdés szövege legyen egyértelmű, lényegre törő. Ne tartalmazzon olyan részeket, amelyeknek nincs tényleges szerepük a megoldásban.
  3. A rossz válaszok is legyenek hihetőek. Megfogalmazásukban, nyelvezetükben illeszkedjenek a jó válaszhoz. Sokszor találkozunk olyan tesztekkel, ahol a rossz válaszok humorosak, egyértelműen rossz válaszok. Ez a ráhangolódó szakaszban hasznos lehet, de semmiképpen se használjunk ilyen válaszokat értékelésnél.
  4. A rossz válaszok is legyenek ugyanolyan hosszúak, mint a jók. Nem túl praktikus rossz válasznak egy-egy szót megadni, míg a jó válasznak egy egész bekezdést a téma kifejtésével.
  5. A válaszok sorrendje  véletlenszerűen generálódjon, hogy ne a “b” vagy a “c” legyen a legtöbbször a helyes. Ha nincs erre mód, akkor, a kész tesztsort nézzük át, és változtassuk meg a válaszok sorrendjét, ahol szükséges.
  6. Kerüljük az állítás igaz, az állítás hamis, egyik sem, mindegyik stb. típusú válaszokat, legyünk kreatívabbak. Még mindig jobb, ha kevesebb a kérdés, mint ha feleslegesekkel van tele a tesztsor.
  7. Ne írjunk becsapós kérdéseket. Elsőre jó ötletnek tűnhet, de nem összeegyeztethető azzal a céllal, hogy a tanuló tényleges tudását akarjuk mérni, és nem azt, hogy mennyire tud becsapós kérdésekre válaszolni.
  8. A hetes pont kiegészítése. A rossz válaszok szövegezésükben ne csak egy hangyányit térjenek el a jó választól, ez nem a keresd a különbséget játék.
  9. Kerüljük a tagadó kérdéseket, de ha mégis alkalmaznánk, akkor emeljük ki a tagadó szót,pl. Az alábbiak közül melyik NEM egy kutya fajta?
  10. Ne ismétlődjön ugyanaz a téma kérdéseken keresztül. Ami az egyiknél a kérdésben szerepel, megoldása lehet egy másiknak.

 

Olvasnivaló:

10 Rules For Writing Multiple Choice Questions

10 Golden Rules for Writing Multiple Choice Questions

14 RULES FOR WRITING MULTIPLE-CHOICE QUESTIONS

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *

You may use these HTML tags and attributes: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>