Sablon megoldások kíméljenek – a visszajelzés

Gratulálunk, helyes a válasz! … Rossz válasz! … Próbálja újra! … Ezt elkapkodta!

Ha láttunk már e-learning tananyagot, akkor valószínűleg a fenti mondatok legalább egyikével is találkoztunk már. Vajon mekkora hozzáadott pedagógiai értékkel bírnak? Gondolom tűkön ül, hogy megtudja a választ, ezért nem is húzom az idejét, a megoldás: semekkorával. Ha érdekli miért, olvasson tovább.

Egy kis száraz elmélet – ígérem nem sok

Egy e-learning kurzus elengedhetetlen része az interaktivitás, amelynek keretében a tanulót cselekedtetjük egy bizonyos tanulási cél elérése érdekében (előre is elnézést a szakkönyv szagú bevezetőért). Nagyon régen felismerték már az oktatási szakemberek, hogy aktív részvétel nélkül a tanulási folyamat nem lehet hatékony, és akkor még finoman fejeztük ki magunkat. Ha a hallgatónak a tanulás során valamilyen cselekvést (feladat, játék, teszt) kell végrehajtania, akkor elengedhetetlen, hogy erről visszajelzést adjunk neki, hogy a teljesítménye és a kitűzött tanulási cél milyen messze van egymástól. Meg is érkeztünk a bejegyzés témájához, a visszajelzéshez. Két fajtáját különböztetjük meg, beszélhetünk szummatív (jegy, százalék) és normatív (szöveges) visszajelzésről / értékelésről. Ebben a cikkben csak az egyikkel, a normatív értékeléssel szeretnék foglalkozni, így a továbbiakban a visszajelzés kifejezést ebben az értelemben használom.

visszahelz

Mire is jó a visszajelzés?

  • Irányt mutat – újra hangsúlyozhatjuk a tanulási célokat, és megmutathatjuk, hogy a tanuló, hol tart a célok elérésében.
  • Motivál
  • Segít a hibák feltárásában – egyénre szabott.
  • Bemutatja a választások következményét – sokkal jobban rögzülnek a helyes válaszok, ha megmutatjuk a rossz és jó válaszok következményét.
  • Új nézőpontokat ad(hat) a témához

Ezen pontok fényében már tisztábban látjuk, hogy miért nem tudják betölteni a visszajelzés egyik funkcióját sem a semmitmondó, sablon “visszajelzések”. A cikk elején felsorolt szabvány mondatoknál még egy magában álló zöld pipa vagy piros iksz is sokkal célravezetőbb, hisz kiderül belőlük, hogy helyes-e a megoldás, viszont nem terhelnek senkit a felesleges olvasással.

Milyen a jó visszajelzés (a fentieken felül)?

  • Nem csak a hibákat emeli ki, hanem a jó dolgokat is, hisz ezek sem minden esetben tudatosak.
  • Grafikailag elkülönül a jó és a rossz megoldás egymástól.
  • A hiba tényével kezdjük, folytassuk a miértjével, majd térjünk rá a következményekre. Ezután “térítsük vissza a tanulót a pályára”:  hozzunk be új nézőpontokat, példákat.
  • Sokkal többet ér, ha nem egy “isteni hang szól le a magasból”, hanem egy mentor figura (pedagógiai ügynök) adja a visszajelzést. Ennél még hitelesebb ha a következmények taglalása közben a történet egy szereplője mondja el a visszajelzésnek szánt szavakat. Pl. egy elképzelt munkavédelmi feladatban rosszul döntünk, és a visszajelzés szövege szerint az orvosnál kötünk ki. Sokkal többet ér ebben a helyzetben, ha az orvos int figyelmességre minket.
  • Ne a tanulót értékeljük, jellemezzük, hanem a kérdésre adott válaszát.
  • Ne vonjuk le a tanuló helyette a konklúziókat, ha maga a következmény is lehet a visszajelzés. Pl. egy szimulációs feladatban indexelnünk kell egy gépjárművel, de a tanuló az ablaktörlőre karjára nyom, többet ér, ha bekapcsol az ablaktörlő, egy visszajelző mondatnál, miszerint “Rossz válasz, ez az ablaktörlő”.

Olvasnivaló

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *

You may use these HTML tags and attributes: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>